Kávészünet: svéd vaníliarózsák (vanilj knutar)

Aki egyszer gasztroblogger volt, az az is marad! Kész, passz: ebből az ördögi körből nem lehet kilépni. Tudom, mert megpróbáltam. Levint bezártam, átköltöztettem a Világreceptre, most meg mégiscsak szorgalmasan receptet gépelek. Szóval beletörődve a sorsomba következzen egy skandináv eredetű finomság.

A vasárnapi heves esőzésre való tekintettel az embernek (nekem) kizárólag meleg, beltéri programokhoz támad kedve. Például takaróba burkolózva könyvolvasás, habos fürdővízben ücsörgés vagy a lakás forró vaníliaillattal történő elárasztása.
Utóbbi mellett voksolva beizzítottam a sütőt.

Ezt az egyszerű kelt tésztát a svédek a délutáni kávé mellé fogyasztják. Frissen a legfinomabb, ezért miután kihűtöttem a maradék knutarokat lefagyasztottam. Ha megkívánom, csak kiolvasztok és megmelegítek egyet. Na jó, kettőt...

Hozzávalók:

200 g vaj
fél csésze (125 ml) cukor
fél csésze vaníliás cukor
6 csésze liszt
1 csomag (75 g) szárított élesztő
2,5 dl tej
1 kávéskanál só
jégcukor

Elkészítés:

Az élesztőt egy deci cukros tejben felfuttattam. A lisztet, a cukrot, a sót ,125 g puha (szobahőmérsékletű) vajat, a maradék tejet és az élesztőt lágy tésztává dagasztottam.
Kb. háromnegyed óra alatt a duplájára kelesztettem.

A sütőt előmelegítettem 180°C-ra.

A  tésztát téglalap alakúra nyújtottam, megkentem a maradék vajjal, megszórtam a vaníliás cukorral és feltekertem. 12 darabra vágtam, majd papírkapszlival bélelt muffinformába tettem őket. (Vághatjuk vékonyabbra is, úgy 20-24 darabot kapunk. Ekkor sütőpapírral borított sütőlemezen süssük.)

A tetejét megszórtam jégcukorral és 25-30 perc alatt megsütöttem.